Már március 11 van, az utóbbi két hétben nem volt lelki erőm jelentkezni. 

Talán ez a két hét volt a legnehezebb, ez a várakozás, szinte felőrölt. Pedig megfogadtam, hogy nem fogok rágörcsölni, de hát úgy tűnik, ezt nem én határozom meg. 

A beültetés után 2 napig kívántam a fekvést, aztán szépen lassan belerázódtam a dolgos hétköznapokba. Bár a hasam folyamatosan görcsölt, pontosan úgy, mintha meg akarna jönni. Próbáltam lájtosan dolgozgatni, de muszáj volt, így tehát szombattól már munkába álltam. Vasárnap reggel arra ébredtem, hogy iszonyatosan émelygek......nagyon megijedtem, mert barátnőmnek a napokban volt egy vírusos gyomorproblémája. Hétfő, szerda, csütörtök munka, majd csütörtök délre hőemelkedésem lett, és kapart a torkom. Persze rögtön rohantam orvoshoz, mégpedig a nőgyógyászomhoz, aki azonnal ki is írt a múlt hétre, és mondta hogy szedjek lázcsillapítót (Mexalen), 2x1-et. Másnapra persze semmi bajom nem volt, de legalább pihentem otthon. A hányinger eddigre állandósult, a pisilés óránként, és folyamatos enyhe menstruáció jellegű görcsök. Amikor már olyan idegbeteg voltam, hogy már magamat sem tudtam elviselni, a férjem kitalálta, hogy csináljunk tesztet. Csütörtök este csináltuk az elsőt, 10 nappal a beültetés után, és már ekkor nagyon halványan, de pozitív lett. Sírás, összeborulás, hálaadás, sírósnevetés.....

Pénteken, szombaton, vasárnap szintén teszt.....és mind pozitív. Az örömünk határtalan volt.......Ettől függetlenül én vasárnap bepánikoltam, mert a vasárnapi 2 csík halványabb lett, és én elképzeltem, hogy nincsenek ott......

Hétfő reggel 7.30 vérvétel......délig várakozás.....délben telefonálás a kórházba....HCG: 855!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!  A fogamzás óta eltelt napok száma ekkor 17 volt, így a normál érték 4-426 között van (a 12. hétig akár a 300000-et is elérheti, és akkor elkezd folyamatosan csökkenni), így ez a magas érték akár ikrekre is utalhat. Egyszerre sírtam és nevettem, hívtam a férjem, ő is.......

Gyógyszerek mennek tovább ( Progynova 3X2, Duphaston 2X1, Utrogestan hüvelykúp 3X2, és a Femibion)

Első ultrahang március 24-én, reggel 7.30-kor. Ekkor már 7 hetes terhesség lesz, a magzat(ok) kora pedig 5 hét, tehát hallani fogjuk a szívverésüket (ezután kapjuk meg a számlát is, amire 2 hetünk lesz befizetni). 

Ahogy végeztünk, el kellett mennem a nőgyógyászomhoz, és ott is kérni egy időpontot, ott a 9 hetes UH-ra kaptam, amely április 8-án lesz. 

Hisszük, tudjuk, és bizakodunk hogy minden a legnagyobb rendben lesz, márpedig miért ne lenne, hiszen tudja/tudják, hogy mennyire várjuk Őt/Őket. Addig is dolgozok, persze nagyon óvatosan, nem emelek nehezet, maszkban dolgozok, de hígítottam  a vegyszereimet, és annyira nem vagyok lelkiismeretes, mint máskor. Sajnos hamar elfáradok, de amikor csak tudok, leülök, lefekszek. 

Ja, és ami nagyon érdekes, felfordul a gyomrom az édességtől (kőkeményen csokifüggő voltam világéletemben)!!!!!